Történelem rovat

Történelem

Bank Barbara: Rabigába hajtott nemzet

A kommunizmus áldozatainak száma sokkal nagyobb a kivégzettekénél, meggyilkoltakénál. Február 25-én rájuk emlékezünk.

A földgolyó akárhogy fordul,
Üzenet lesz e gyáva korbul:
Van még becsület, van marok,
Vannak még bátor magyarok.

Matók Leó e pár sorát 1951-ben írta, talán nem sokkal az előtt, hogy 1951. október 13-án, a reggeli órákban, Gyimesi Szilárd barátjával együtt kivégezték. Matók Leó 23, Gyimesi Szilárd 22 éves volt. A lista nagyon hosszú, több százan sorakoztak már előttük, és utánuk is több száz férfival, nővel, fiatallal és időssel gyarapodott a lajstrom, akik életüket adták az ország szovjet megszállását követően.

a kommunizmus áldozatainak emléknapja (fotó/illusztráció: Történelemportál)

olvasson tovább »

Történelem

Bank Barbara: Megfélemlítés, kisemmizés, megbélyegzés – internálások 1945 után

A szovjet megszállást követő időszakban kibontakozó terror egyik eszköze az internálás volt. A megbízhatatlannak tartott személyeket, családokat tömegesen telepítették ki különböző táborokba, egyes helyeken a legembertelenebb körülmények között tartották fogva őket. Az 1953-as amnesztia után sem az otthonukat, sem más tulajdonukat nem kapták vissza.

Az internálást – más néven rendőrhatósági őrizetet – és a rendőrhatósági felügyeletet először mint büntetési formát, majd mint megelőző kényszerintézkedést használta az egyre jobban erősödő és a kezdetektől kommunista vezetés alatt álló államhatalom. Révai Józsefnek, az MKP „főideológusának” 1945. július 22-én a Szabad Nép hasábjain megjelent megfogalmazása szerint: „reakciós az, aki antikommunista”. olvasson tovább »

Emlékmű Történelem

A MEMENTO 1945–1956 Emlékmű felavatása

A Politikai Elítéltek Közösségének második nagy célkitűzése hosszú keserves munka, kilincselés, idegeskedés árán és a bürokrácia útvesztőin keresztül megvalósult.

Elnökségünk és a Kegyeleti Bizottság ismertető füzetet adott ki: „Becsülettel éltek, haltak a hazáért” címmel. Az 1945-56 közötti időszak diktatúrájára emlékeztet ez az emlékmű. Meg kell őriznünk az „ércnél maradandóbban” emléküket, eszmeiségüket. olvasson tovább »

Emlékmű Történelem

A Memento 1945–1956 Alapítvány és a Memento emlékmű

Dr. Bánschák Ágoston, Dr. Dobovics Miklós és Petrusz Tibor megfogalmazták a „Mementó 1945-1956” Alapítvány Alapító okiratát. Az Ügyvezető Testület a szöveget áttanulmányozta, és kellő értelmezés után az ülésen egyhangú szavazással elfogadta. Dr. Bánschák Ágoston 1992 májusában az ÜT által jóváhagyott iratokat benyújtotta a Fővárosi Bíróságnak. olvasson tovább »

Történelem

A kárpótlás – semmisségi törvények

1989-től folyamatosan jelentek meg a politikai üldözöttekről szóló kárpótlási törvények és jogszabályok. olvasson tovább »

Történelem

A Rákoskeresztúri temető 298-as parcellája

A hősök mind újra élni fognak,
s méltó társukként a csillagoknak,
adnak a népnek biztatóbb jövőt.

Hámory Jenő: Mégis élnek ők (részlet)

Kovács Ferenc, a szúrós tekintetű, keserű arcvonásokat tükröző, igazságot kereső, alacsony termetű, eltökélten szívós ember mindent elkövetett, hogy megtalálja kivégzett bajtársai tetemét. Kiszabadulása után azonnal elkezdte keresni kivégzett bajtársai sírjait. Tudta, hogy a Rákoskeresztúri temetőbe hurcolták a pribékek a hősök holttesteit. Végig járta többször is a temetőt, és végre rátalált a szent helyre. A mártírok ott nyugodtak a temető legtávolabbi sarkában. Valamikor dögtemetőként használták ezt a területet. A bejárattól 45 percet kellett gyalogolni, mire elérhetővé vált a temetőnek ez a legelhanyagoltabb helye. olvasson tovább »