Megtört szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Szelekovszky Ernő 2021. február 19-én megtért Teremtőjéhez.
Búcsúztatása szűk családi körben a református egyház szertartása szerint a Szent Anna-plébánia Urnatemetőjében lesz 2021. március 9-én 12 órakor.
Az 1945-56 közötti magyar Politikai Elitéltek Közössége és a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége saját halottjának tekinti.
Búcsúzik tőle a Szabadságharcosokért Közalapítvány.
A hat meghatározó történelmi szervezet elnökei és elnökhelyettesei évente 3 alkalommal tartanak programegyeztető értekezletet, amelyeken részt veszt a FIDESZ, a FIDELITAS és a Honvédelmi Minisztérium vezetése.
A mai nap sor került erre az értekezletre, amelyet a járványra tekintettel kellő óvatossággal rendeztünk meg. Természetesen a kiemelt, aktuális téma az volt, hogy a vírusveszélyre tekintettel milyen rendezvényeket, mindenek előtt évfordulós megemlékezéseket lehet, szabad megtartanunk.
Erre, a kriminális helyzetre figyelemmel hoztunk az előttünk álló hónapokra döntéseket.
A résztvevő szervezetek:
– Politikai Foglyok Országos Szövetsége
– 1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége
Gulagokon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökének szervezésében méltó körülmények között emlékeztünk a Honvéd téren lévő EMBERKERESZT emlékműnél.
Nagyné Pintér Jolán nyitó beszédében szüleire emlékezett, akik 6 évet szenvedtek Gulágon, majd hazatértüket követően a Rákosi-éra meghurcoltatásában volt részük.
Ezt követően egy 90 éves túlélő, Hatman Klára beszélt az átélt kinti borzalmakról.
A Kormány részéről: Szalay Bobrovniczky Vince államtitkár tartotta az emlékbeszédet, hangsúlyozva, hogy a vörös és a barna rémuralom tetteit soha nem szabad felejteni, emlékezni és emlékeztetni kell ezekre.
Végül az elnökasszony szüleiről készülő drámából színművészek adtak elő részleteket.
Az emlékezést az AKIK MARADTAK című magyar film vetítése zárta.
Tisztelt PEK Bajtársak! Hölgyeim és Uraim!
Valamennyiinket próbára tevő időt élünk. Váratlanul tört ránk, sőt az egész világra ez a szörnyű vírus. Vitatott kérdés még, hogy ez természetes úton jött létre, vagy ember alkotta.
Leginkább az idős, azaz a mi korosztályunk a veszélyeztetett. Eddig hála a Mindenhatónak, nincs tudomásom arról, hogy bajtársaink közül valaki is megbetegedett ebben a járványban. Kívánom, hogy ez ne is történjen meg!
Mindezek következtében több megemlékező ünnepségünk elmaradt, sőt előre tervezni is nehéz, mivel nem tudjuk, hogy a járvány meddig tart, valamint a kormányunk milyen védő-óvó intézkedéseket kíván majd életbe léptetni.
Az már bizonyos, hogy a MEMENTO szobornál nem tudunk emlékező ünnepélyt tartani, csak egy néma főhajtással és közös koszorú elhelyezésével tisztelgünk.
Azt tervezzük, hogy a tavalyihoz hasonlóan, az idén is késő ősszel a Benczúr Hotel termében tartjuk meg az ünnepi megemlékezést. Ennek időpontját természetesen még nem határoztuk meg.
Minden további összejövetelünkről időben fogunk mind itt a honlapunkon, mind levélben értesítést küldeni Részetekre.
Kívánom, hogy a járványt egészségesen tudjátok magatok mögött, további minden jót kívánok Nektek!
Szeretettel:
Szelekovszky Ernő
elnök
Október 23-i megemlékezés – Csolnok
Az egykori politikai elítéltek táborának területén kialakított emlékhelyen került sor az 1956. októberi forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott emlékünnepségre. Az eseményt Csolnok önkormányzata a község polgárőrségével és önkéntes tűzoltó egyesületével együttműködve rendezte. A csolnoki lakosok részvételével rendezett megemlékezésen a Himnusz éneklése közben került sor a nemzeti zászlónk felvonására a Büszkeség pontján.
Kolonits Péterné, Csolnok polgármestere beszédében megható szavakkal emlékezett a csolnoki rabtárborban fogvatartottak ellenállására, és aláhúzta, hogy kiszabadításukban részt vállaltak a község lakosai is. Kitért arra, hogy az együttes emlékezés több évtizedes hagyománnyá nemesedett. Említette, hogy ezt az 1992-ben felállított emléktábla, a község központjában elhelyezett kopjafa, a templomban kialakított emlékhely őrzi. Az önkormányzat a rabtábor egykori területén és a IX-es függőaknánál emlékhelyet alakított ki, amelyet egyre többen keresnek fel.
Az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége nevében dr. Ernst Ervin – aki a IX-es aknán dolgozott és a forradalom idején szabadult – emlékezett a 64 évvel ezelőtt történtekre. Elmondta, hogy az idén 29. alkalommal találkoznak. Felidézte, hogy az ünnepségen részt vett a magyar országgyűlés elnöke: Szabad György, emlékbeszédet tartott Boross Péter miniszterelnök, és Csolnokon tisztelgő látogatást tett Sólyom László köztársasági elnök is. Az első esztendőkben mind az egykori politikai elítéltek közül, mind az egykori bányásztársak közül sokan vettek részt. Sajnos, az évek könyörtelen elmúlásával sokan távoztak. Példával támasztotta alá, hogy az egykori bányászok és politikai rabok kapcsolata hosszan tartó barátsággá vált.
A beszédeket követően a Nemzeti Színház fiatal művészei előadásukban szemelvényeket olvastak fel a forradalom emlékezőitől, költeményeket idéztek az 1956-os forradalomról.
Csolnok polgármester asszonya, az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közösségének képviselője, a polgárőrség és a bányász egyesület helyezett el koszorút az emléktáblánál. Az ünnepség a bányász himnusszal ért véget.
2020 február 24.-n a budapesti Kölcsey Ferenc gimnáziumban a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Ernst Ervin, szervezetünk ügyvezetőségi tagja előadást tartott az intézmény diákjai számára.
Előadásában ismertette Gérecz Attilának, a gimnázium egykori diákjának és az 1956-os forradalomban hősi halált halt bajtársunknak életútját és irodalmi tevékenységét bemutatva alkotásait megörökítő verses kötetét.
Az előadás keretében áttekintést adott az 1950-es évek politikai pereiről és börtönviszonyairól is.
Az emlékünnepség keretében a gimnázium vezetőjével együttesen megkoszorúzták az iskola diákjainak jelenlétében Gérecz Attila emléktábláját, amelyet az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége állított. Az ünnepség alkalmával az énekkar a Himnuszt adta elő és az ünnepség befejezésekor hazafias magyar népdallal emlékezett.
Az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége minden esztendőben pályázat keretében kért és kapott pénzügyi támogatást a Szabadságharcosokért Közalapítványtól. A pályázat keretében elnyert támogatás biztosítja a szervezet működését, valamint ebből támogatjuk idős, beteg és nehéz élethelyzetben lévő szociális támogatásra szoruló bajtársainkat.
A pályázat keretében szervezetünk taglétszámáról is beszámolnunk szükséges, amelyet a tagdíjat befizetők névsorával támasztunk alá.
Az 1945-56 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége a mai nap tartotta a emlékező ünnepségét.
Az ünnepségről alapos tudósítást irt Vennes Aranka, itt tudják elolvasni a cikket.KÖTELESSÉGÜNK EMLÉKEZNI
Szelekovszky Ernő elnök köszöntőjével kezdődött az ünnepség.
Rákosi teljes nyomorba taszította hazánkat – emlékeztetett Szelekovszky Ernő
Majd az emlékező beszédet L.Simon László országgyűlési képviselő tartotta. Hangsúlyozta, hogy a Rákosi-diktatúra meghurcolásaira, a törvénytelenségekre, a koncepciós perek általi elítélésekre, a kényszermunkatáborokra, egyáltalán a rendszer rémtetteire EMLÉKEZNI és EMLÉKEZTETNI kell ! Elsősorban az utánunk következő generációnak, de főleg az ifjúságnak KÖTELESSÉGÜNK elmondani mindazt a szörnyűséget, amelyben szinte minden családnak része volt 1945-56 között.
Az emlékező ünnepséget kulturális műsor zárta.
A bensőséges megemlékezést Szelekovszkyné Csendes Mária főtitkár asszony rendezte.
Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”
A szovjet Gulagok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.
A táborban a társadalom minden rétegéből voltak foglyok, s mindenkinek megvolt a saját története; hogy miért került Recskre.
Minden évben megemlékezünk a Rákosi-Kádár rendszer manifesztumánál a 45 éves diktatúra valamennyi borzalmáról. A rendezvényt a Recski Szövetség szervezte és a köszöntő beszédet az elnök: Kiss Miklós tartotta.
Az emlékező szónok az idén Dr. Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár volt.
A megemlékezés koszorúzással, majd közös ebéddel zárult.
.
